Hogyan készül a bucavas és milyen őslénytani leletek találhatóak környékünkön? Többek között ezekre a kérdésekre is keresték a választ a Múzeumok Őszi Fesztiválján. Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark idén is változatos programokkal készült az érdeklődőknek.
Dr. Török Béla, a Miskolci Egyetem docense arról beszélt az érdeklődőknek, hogy milyen folyamatokon megy keresztül a vasérc, míg kiválik belőle a fém. Az agyagból tapasztott bucakemencét még tavaly készítette egy doktorandusszal a Gyártörténeti Emlékpark egyik pavilonjában, az idő vasfoga azonban nem kímélte a kohót: az újbóli használat előtt rendbe kellett tenni.
„Elég jelentősen rendbe kellett hozni. Ez azért van, mert a korabeli műhelyekben nem úgy történt, hogy ott hagyták. Mi itt gyakorlatilag demonstrációkat csinálunk, aztán a tél rájött. Érdekes módon egyébként akár az avarok, akár a honfoglaló magyarok feltételezéseink szerint ősszel és télen művelték ezt a vaskohászatot. Hát nyilván tavasszal-nyáron hadjáratok, kalandozások, minden ilyesmi volt. Össze kellett eléggé tapasztani, illetve helyre hozni a kemencét” - mondta dr. Török Béla, archeometallurgus, a Miskolci Egyetem docense.
A 60-70 dekányi vasércet a kiemelés után még kalapálni kellett, hogy a salak kiperegjen belőle. Ezután újraolvasztással már meg is lehetne munkálni, egy ügyes kovács két-három fokos fejét is el tudná belőle készíteni. De ez csak az egyik állomása volt a Múzeumok Őszi Fesztiváljának. A nap fő programja dr. Fűköh Levente előadása volt, melyet már a múzeum épületében tartottak, és amely előtt városunk kultúráért felelős alpolgármestere, Farkas Péter Barnabás köszöntötte a résztvevőket. A ózdi származású paleontológus, biológus a rendelkezésére álló egy óra alatt arra a kérdésre kereste a választ, hogy hogyan lehet rekonstruálni az elmúlt tízezer évet őslénytani leletek segítségével. Ez a téma tudat alatt már gyermekkorában is érdekelte.
„Én emlékszem rá, hogy amikor működtek Farkaslyukban és Somsályon a bányák, akkor a szén között gyermekként onnan gyűjtöttünk ősmaradványokat. Hiszen amikor kihozták a szenet, kiborították, akkor rögtön mentünk és kerestük az ősmaradványokat. Mert van. Mert ahol szén van, ott ősmaradvány is van, hiszen maga a szén is ősmaradvány tulajdonképpen, az egykori növényekből képződött kőzet” - fogalmazott dr. Fűköh Levente, paleontológus, biológus.
A résztvevők számos érdekességet megtudhattak az ősmaradványokról. A szárazföldi és vízicsigák tanulmányozása által kiderül, hogy mi vette körbe élőhelyüket, így az is rekonstruálható, hogy milyen magas volt létezésükkor a lelőhely hőmérséklete, illetve milyen volt a növényzet a környezetükben.
Vissza